Mérlegplaza

Amit a vágóhíd-vágópontról tudni kell

A helyi húsellátás és a kistermelők piacra jutását segítő rendeletet kihasználva több települési önkormányzat és vállalkozó fontolgatja vágóhíd vagy kisebb kapacitású vágópont indítását. Milyen jogszabályokat kell megismerni, betartani a tervkészítéstől a vágóhíd megnyitásáig, működtetéséig?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) munkatársainak segítségével készített összeállításunk foglalja össze a teendőket.

Mindenek elott tudni kell, hogy az állati eredetű élelmiszereket előállító létesítmények - vágóhidak, daraboló és feldolgozó üzemek - működése engedélyhez kötött függetlenül a kapacitásától.

Mi a különbség a vágóhíd, kisvágóhíd, vágópont között?

Az üzem méretétől függ, hogy milyen elvárásoknak kell megfeleniük. Ezért pontosan meg kell határozni, mi a különbség a vágóhíd, kisvágóhíd, vágópont között. Az elnevezések a kapacitásbeli különbségeket takarják, amit már a tervezéskor figyelembe kell venni, és hatással van működtetésükre, minősítési kötelezettségeikre.

A vágóhíd gyűjtőfogalomként is használatos, s a kisvágóhídnak, vágópontnak is lényege, hogy „olyan állatok levágására és zsigerelésére szolgáló létesítmény, amely állatok húsát emberi fogyasztásra szánják" mondja ki a 853/2004/EK rendelet.

A kisvágóhíd - a 28/2010 (XI.8) VM rendelet szerint - az a létesítmény, amely kapacitása nem haladja meg éves átlagban a heti 75 szarvasmarhát vagy 200 sertést. Ezek mentesülnek a vágóállatok vágás utáni minősítésére szolgáló minősítő helyiség üzemeltetése alól. Ám ezt kérelemre a területileg illetékes megyei MgSzH-nak kell engedélyeznie.

A vágópont olyan engedélyezett vágóhídként nyilvántartott létesítmény, ahol a vágókapacitás nem haladja meg a napi
- 15 darab sertés, juh, kecske,
- 4 darab szarvasmarha mértéket.

A vágóponton az egyes állatfajok vágását időben elkülönítve kell végezni, s a levágandó fajok bármilyen kombinációja nem lehet több naponta 2,5 állategységnél.

A vágópont üzemeltetőjének vállalnia kell, hogy időszakosan vagy kis mennyiségben az 50 km-es körzeten belül működő kistermelők számára is végez vágást. Ez a kikötés elsősorban a kistermelők és családi gazdaságok piacra lépésének megkönnyítését szolgálja, a vágópont üzemeltetőjének pedig biztos megrendelői hátországot nyújthat.

A vágóhidak engedélyezési eljárása

Kisvágóhíd vagy vágópont létesítésének alapfeltételeit foglaljuk össze alábbi írásunkban.

Az első lépés az építési engedély megszerzése, amelyet a leendő telephely szerint illetékes önkormányzat építésügyi hatóságánál kell kezdeményezni a tervdokumentáció benyújtásával. Ennek tartalmi követelményeit a 68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM rendelet határozza meg. A tervdokumentációnak a tevékenységi kör meghatározása mellett egyebek között tartalmaznia kell

  • a hivatalos helyszínrajzot,
  • a technológiai folyamatábrát,
  • a technológiai elrendezési rajzot M 1:50 méretarányban,
  • az anyagmozgatási és személyforgalmi tervet,
  • a műszaki-technológiai leírást,
  • az épületgépészet szerelvényezési, fűtési, szellőzési, világítási, hűtési terveket,
  • a gyártástechnológia szerinti gépjegyzéket,
  • közmű nyilatkozatot,
  • melléktermék és a hulladékkezelési valamint ártalmatlanítási tervet,
  • az ivóvíz minőségét tanúsító vízvizsgálati eredményt.

A tervezésnél bizonyos higiéniai szempontokat is figyelembe kell venni, amelyek betartásával elkerülhető, hogy a vágás, darabolás során a húst fizikai, kémiai vagy mikrobiológiai szennyeződés érje. Ennek érdekében úgy kell kialakítani, burkolni a helyiségeket, hogy tisztításuk, fertőtlenítésük könnyedén elvégezhető legyen.

Mindezek mellett az alkalmazottaknak is megfelelő körülményeket kell biztosítani, hogy képesek legyenek betartani a személyi higiéniára vonatkozó előírásokat (öltöző, hideg-meleg vizes mellékhelyiségek).

Az állatjóléti előírásokról sem szabad megfelejtkezni. Egy nagy kapacitású vágóhíd esetében gondoskodni kell megfelelő méretű istálló(k)ról a vágásra beszállított állatok számára. A vágópontok esetében elegendő lehet egy fedett karám kialakítása.

A vágóhíd illetve vágópont üzemeltetőjének a létesítmény területén biztosítani kell egy helyiséget a hatóság kizárólagos használatára, de vágópontok esetében ez a „helyiség" jelenthet csupán egy zárható szekrényt az üzemeltető irodájában.

Jó tudni, hogy az eljárás megindításakor kell leróni az úgynevezett igazgatási szolgáltatási díjat, amelynek mértékét a 89/2005. (X.11.) FVM-EüM-ICsSzEM-PM rendelet határozza meg. Az illeték lerovása után az építésügyi hatóság állásfoglalásra megküldi a tervdokumentációt az illetékes szakhatóságoknak, akik írásban véleményezik azt.

Ha a tervdokumentáció kiállta az építési hatóság és a szakhatóságok próbáját, és az építtető a mesteremberekkel és építési vállalkozókkal is megküzdve felépítette létesítményét, megteheti a következő lépést.

Második lépésként az építményre használatbavételi engedélyét kell megszerezni szintén az önkormányzat építésügyi hatóságától. Ehhez az első fázisban érintett szakhatóságok írásbeli hozzájárulását az önkormányzat kéri meg, ám a hozzájárulás kiadásához a szakhatóságok helyszíni szemlét tarthatnak.

Fontos: a használatbavételi engedély nem hatalmaz fel működésre, csak a létesítmény üzemkész állapotát tanúsítja!

A működési engedély megszerzése

A harmadik lépésben működési engedélyt kell beszerezni a telephely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervénél.

A működési engedély kiadásához az Igazgatóság minden esetben helyszíni szemlét tart.

A helyszíni szemle során az üzemet működés közben kell bemutatni, sőt a tulajdonos csak arra a tevékenységre kaphat működési engedélyt, amelyet működés közben bemutat.

A helyszíni szemle után legfeljebb 3 hónapra szóló ideiglenes, majd újabb, sikeres szemle után végleges működési engedélyt kap a létesítmény.

A két szemle azért szükséges, mert a működés engedélyezésének alapját képezik az élelmiszerbiztonságot szolgáló önellenőrzési rendszer, a HACCP működtetésének dokumentumai is, ezek azonban az első szemle időpontjában értelemszerűen még nem állnak rendelkezésre.

A működési engedély tartalmazza:

  • a végezhető tevékenységet,
  • a megengedhető maximális kapacitás adatokat,
  • és a létesítmény számára megadott úgynevezett engedélyezési számot.

A termelés csak akkor kezdhető meg, illetve termék csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba, ha a létesítmény rendelkezik működési engedéllyel. A működési engedélyezésért a már említett rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az Igazgatóság számlájára a működési engedélyezési eljárás megkezdésekor.